Lehet, hogy a legutóbbi posztom után furcsa lesz, de nagyon kedvelem a minimált is. Hogy hogyan fér ez meg bennem? Nyitott lélek vagyok. Egyszer majd erről is írok, de most: nagyszerű, nagyvonalú házat hoztam.
Egy a XX. század elején épült pincészet Setúbalban, Portugáliában, melyet a lisszaboni Extrastudio építész iroda tervei alapján újítottak fel. Különlegessége, hogy a külső vakolathoz természetes vörös pigmenteket kevertek, ettől néz ki úgy, mintha régi lenne. Beleolvad a környezetbe, színét mindig sötétebbre, vagy világosabbra változtatja aszerint, hogy mennyi nedvességet vesz föl a levegőből. Esős időben, majdnem fekete - írja róla a Yellowtrace.
Belül pedig világos, tágas, őszinte. Tiszta, egyszerű vonalak között, néhány régi bútor. A konyha is ehhez igazodik, rejtett profilos fogantyú megoldás, matt fehér ajtók, fehér márvány munkalap, mely a hátfalra is felfut. Hosszú, híd formájú sziget, úgy nézem, betonból és öreg étkezőasztal és rendezői székek. Az új környezet tisztelettel veszi körül a régi bútorokat és letisztultságával kiemeli szépségüket.
Az egész egy megkerülhetetlen, de szelíd jelenség. Hagyományból gyökerező erős jelenlét és szerény modernség harmonikus kettőse. A hagyománytisztelet markáns megtestesülése.
Ha tetszett a cikk és csatlakozni szeretnél a blog Facebook oldalához, itt megteheted.
Forrás: Yellowtrace
Fotók: Fernando Guerra | FG+SG.]
Kommentek